Kisszőlős Önkormányzatának Képviselő-testülete „a helyi önkormányzatokról” szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:

 

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

            Kisszőlős Község Önkormányzata

 

(2) Az önkormányzat és az önkormányzat képviselő-testületének székhelye:

            8483 Kisszőlős Rákóczi u. 3.

 

(3) A képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése:

            Somlószőlős és Kisszőlős Községek Önkormányzatának Körjegyzősége

            székhelye: 8483 Kisszőlős Rákóczi u. 3.

 

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (Ötv. 9. § (1) bekezdés).

 

(5) A képviselő-testület - a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén - bármely tagját meghatalmazhatja, hogy a képviselő-testületet más szervek előtt, ünnepélyeken, rendezvényeken képviselje.

 

 

 (1) A képviselő-testület a helyi címer és zászló alapításáról és használatuk rendjéről  külön rendelettel rendelkezik.

 

 (1) A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő.

 

 (2) A képviselők névsorát, lakcímét a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

(1) A képviselő-testület önkormányzati feladat- és hatásköreinek ellátása során együttműködik más önkormányzatokkal.

 

(2) A képviselő-testület ellátja az Ötv. 8. §-ban foglalt feladatait és meghatározza, hogy – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően - mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

 

 (3) A képviselő-testület törvényben előírt kötelező feladat- és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú melléklete, a közszolgáltatási feladatait a  2. számú függeléke tartalmazza.

.

 (4) Az önkormányzat képviselő-testülete a kötelezően ellátandó feladatai mellett - a helyi igények, szükségletek alapján - egyéb feladatok ellátását is felvállalhatja Az önkéntes feladatvállalás a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

 

 (5) Az önkéntes feladatellátásról, azok tárgyában, az éves költségvetésben, vagy annak  módosítása során - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

 

(6) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (Ötv. 9. § (3) bekezdés)

 

 

 

(1) A képviselő-testület üléseit évente legalább 6 alkalommal tartja.

 

(2) A képviselő-testület hatáskörét ülésein gyakorolja.

 

 

 

 

 

(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. (Ötv. 30. §)

(2) Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze.

 

(3) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök (a továbbiakban: korelnök) nyitja meg és vezeti.

 

(4) A polgármester eskütételét követően a korelnök az ülés vezetését átadja a polgármesternek.

 

(5) A képviselő-testület alakuló ülésén:

a) a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a képviselő-testületnek a választás eredményéről, átadja a megbízóleveleket;

b) a polgármester és képviselők esküt tesznek;

c) dönt a polgármester illetményéről;

d) a polgármester kérésére dönt költségátalányáról;

e) megválasztja bizottságainak elnökét, tagjait;

f) megválasztja az alpolgármestert, megállapítja tiszteletdíját;

       g) dönt a képviselők ( bizottsági tagok) tiszteletdíjáról.

 

 

 (6) A képviselő-testület  egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

 

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a település közigazgatási határain belül máshová is összehívható.

 

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a  korelnök hívja össze és vezeti.

 

(3) A képviselő-testület ülésének meghívóját - a napirendek írásos anyagával együtt - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

 

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, valamint a napirend tárgyának és előadójának megjelölését.

 

(5) Rendkívül sürgős esetben a képviselő-testület ülése más módon (telefonon), az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül is összehívható. Ez esetben a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az értesítés végrehajtójakit nem tudott értesíteni.

 

(1) A polgármester köteles a képviselő-testület ülését összehívni, ha azt:

a) a települési képviselők 1/4-e írásban, saját aláírásával,

b) a képviselő-testület bizottsága

indítványozza.

 

(2) Az írásbeli indítványnak tartalmaznia kell az ülés összehívásának indokait.

 

 (3) Az ülésre vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

 

 (4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított tizenöt napon belül köteles az ülést összehívni. Az ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni az ülés összehívásának kezdeményezőjét is.

 

 A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát a meghívónak  a hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével  kell értesíteni.

 

 (1) Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, az ülés félbeszakad.

 

 (2) Súlyos rendzavarás esetén a polgármester a képviselő-testület ülését a napirendek tárgyalásának befejezése előtt berekesztheti.

 

 (3) A határozatképtelenné vált, a polgármester által a napirendek megtárgyalásának befejezése előtt berekesztett ülés folytatására a polgármester az eredeti ülésnaptól számított nyolc napon belüli időpontra köteles a képviselő-testület ülését összehívni.

 

 

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

     a) a képviselőket;

     b) a körjegyzőt;

c) a napirend előadóját;

d) a kisebbségi önkormányzat elnökét;

e) akiknek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

 

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak - az a) pont kivételével - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

 

(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.  Az ülés munkáját tetszésnyilvánítással nem zavarhatja.

 

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a kiküldött meghívóban a polgármester tesz javaslatot. A meghívó szerinti napirendi javaslattól a polgármester a sorrend tekintetében eltérhet, a napirendi javaslatot kiegészítheti, feltéve, ha szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyről van szó.

      

(2) A képviselő-testület tagja, vagy bizottsága kezdeményezheti a napirendek sorrendjének megváltoztatását, szóbeli előterjesztésként tárgyalható ügy napirendi felvételét, napirendek összevont tárgyalását, egyes ügyek napirendről való levételét. Ezt a javaslatot röviden meg kell indokolni.

 

 (3) A szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyet kivéve, újabb ügy csak sürgősségi indítvány alapján tárgyalható.

 

 (4) Korábbi képviselő-testületi ülésen eldöntött ügyet - a döntés felülvizsgálata céljából - a képviselő-testület minősített többséggel ismét napirendjére tűzheti. Az ismételt tárgyalásra a polgármester a képviselő-testület tagja, bizottsága tehet indokolt javaslatot.

      

   (5) A napirendi pontok elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

 

 

 (1) A 8.§ szerint összehívott ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

 

 (2) A napirendi javaslat beterjesztéséről a polgármester (az ülés elnöke) gondoskodik. Az  indítványozó képviselője a rendkívüli ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolja.

 

 (3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározottakat követően minősített többséggel dönt arról, hogy az indítvány tárgyát kívánja-e tárgyalni.

 

 

     A napirendi pontokat a képviselő-testület az alábbi sorrendben tárgyalja:

a) napirend előtti felszólalások;

b) napirend előtti ügyek;

c) döntés sürgősségi indítvány, már eldöntött ügy újratárgyalása kérdésében;

d) a napirend elfogadása;

e) önkormányzati rendelet-tervezet;

f) határozati javaslatot is tartalmazó, döntést igénylő ügyek;

g) határozati javaslatot nem tartalmazó, döntést igénylő ügyek;

h) interpellációk;

i) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok.

 

 

 

(1) Napirend előtt a képviselő-testület részére a polgármester – írásbeli – tájékoztatást ad

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

b) a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről,

c) a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

 

(2) Ha a testület a tájékoztatást nem fogadja el, a döntések végrehajtásának módjáról rendelkezhet, a végrehajtásra újabb határidőt tűz ki. A képviselő-testület a tájékoztatóról egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

(1) Sürgősséggel kérhetik a képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívüli megtárgyalását a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok, a kisebbségi önkormányzat elnöke.

 

(2) A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, indokolással ellátva írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

 

(3) A polgármester írásbeli előkészítésre kiadja az ügyet a körjegyzőnek.

 

(4) A tárgyalásra vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

 

 (5) Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Egyetértés esetén az ügyet első napirendi pontként tárgyalja.

 

(6) Az indítvány elutasításakor a képviselő-testület dönthet arról is, hogy más alkalommal rendes napirendként tárgyalja az ügyet.

 

 

 

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

 

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén  a  korelnök vezeti (az ülés elnöke).

 

(4) Az ülés elnöke megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet, az ülést megnyitja. Az ülés tartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét.

 

(1) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit.

 

(2) A napirendi pont előadója az előterjesztéshez rövid kiegészítést fűzhet. A kiegészítés csak olyan kérdésre, tényre vonatkozhat, amit az írásbeli előterjesztés nem tartalmaz.

 

(3) A kiegészítés után a bizottság elnöke (tagja) ismerteti a bizottsági véleményt .

 

 

(4) Bármelyik képviselő napirendi pontonként egy-egy alkalommal az előadóhoz, a témához kapcsolódóan kérdéseket intézhet. Az összes kérdés elhangzása után azokra - a vita megnyitása előtt - a napirendi pont előadója válaszol.  

 

 (5) A kérdések megválaszolása után a képviselők hozzászólás formájában kifejtik véleményüket, terjeszthetik elő módosító indítványukat.

 

 (6) A tárgytól eltérni csak a képviselő-testületnek vita nélkül egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával lehet.

 

 (7) A hozzászólások után az elnök a vitát lezárja.

 

  (8) A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra.

 

 (9) Az egymáshoz képest jelentős eltérést nem tartalmazó módosító indítványokat az elnök egy indítványban összefoglalhatja, ha ez ellen az indítványozók nem tiltakoznak.

 

 

(1) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez a jelentkezés sorrendjében szólhatnak hozzá.

 

(2) A képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel alakszerű határozat nélkül dönt.

 

(3) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a körjegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

 

 

(1) A képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szavazás szabályai szerint - hozza meg.

 

(2) A képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba kell foglalni.

       Az elnök a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett határozati javaslatot – ha az eltér az írásos előterjesztésben megfogalmazott határozati javaslattól - szóban ismertetni. Szükség szerint a határozat megfogalmazására az elnök szünetet rendelhet el.

 

(3) A képviselő-testület egyéb, nem az ügy érdemére vonatkozó döntését nem kell alakszerű határozatba foglalni.

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. (Ötv. 14. § (2) bekezdés)

 

(2) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. (Ötv. 14. § (2) bekezdés)

 

(3) Kizárásról szóló döntéshez minősített többség szükséges.

 

(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (Ötv. 14. § (2) bekezdés)

 

 

(1) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének nyílt szavazással hozott, egybehangzó, igen szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.

 

(2) Minősített többség szükséges a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú mellékletében felsorolt kérdésekben való döntéshozatalhoz.

       A képviselő-testület minden egyéb kérdésben - így a módosító és kiegészítő javaslatok tárgyában is - egyszerű szótöbbséggel dönt, ha törvény másként nem rendelkezik.

(3) A módosító, kiegészítő javaslatok kérdésében való döntés után kerül sor az érdemi döntésről     való szavazásra.

 

(4) A szavazás nyíltan, illetve titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

 

(5) A képviselők „igen”-nel, „nem”-mel, „tartózkodóm”-mal szavaznak.

 

(6) Szavazni személyesen kell. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik.

 

(7) Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.

 

 

     A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az ülés elnöke megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott "igen" és ellene leadott "nem" szavazatok, valamint a tartózkodások száma, továbbá az érdemi döntés.

 

 

(1) Név szerinti szavazást kell tartani az Ötv. 18. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, illetve ha azt legalább három jelenlévő képviselő kéri.

 

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak a 3. számú függelék szerinti szavazási íven. A szavazási ív alapján a szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

 

 

(1) A képviselő-testület az alpolgármester megválasztásáról titkos szavazással dönt.

 

(2) Titkos szavazással dönthet a képviselő-testület az Ötv. 12. § (4) bekezdésében felsorolt ügyekben.

 

(3) A (2) bekezdés szerinti titkos szavazásra a képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

(4) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. Ha a testületi ülésen az Ügyrendi Bizottság tagjai közül a határozatképességhez szükséges számú tag nincs jelen, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására haladéktalanul háromtagú ideiglenes bizottságot választ. E szabály irányadó arra az esetre is, ha az alpolgármester megválasztása bizottsági határozatképtelenség, vagy azon oknál fogva, hogy a bizottság megválasztása kérdésében a szavazás eredménytelen volt, nem lehetséges.

 

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon,  külön helyiségben történik.

 

(6) A titkos szavazás eredményét külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (4. számú függelék)

 

(7) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(1) A szavazás akkor eredményes, ha a javaslat mellett leadott "igen" szavazatok, vagy az ellene leadott "nem" szavazatok száma egyszerű szótöbbségnél meghaladja a jelenlévő képviselők számának a felét, minősített többségnél pedig meghaladja a megválasztott települési képviselők számának a felét.

 

(2) Érdemi döntésre vonatkozó határozathozatalnál, módosító indítványok, kiegészítő s ügyrendi javaslatok esetén eredménytelen szavazáskor a javaslat elvetését kell megállapítani.

 

(3) Szavazat-egyenlőség esetén érvényes döntés nem született. Az ülés elnöke egy alkalommal újból elrendeli a szavazást. Ismételt szavazat-egyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.

 

 

« vissza